-
„A nyelvelsajátítás gyakorlatilag ugyanazon az úton történik, mint az anyanyelv elsajátítása. Fő jellemzője, hogy spontán motivációk, érdeklődés, kommunikációs igény a hajtóereje. A gyerek szeretné magát kifejezni valamilyen idegen nyelven, de korántsem olyan szabályosan, mint a tudatos tanuló. Nyelv elsajátításnak kell nevezni kiskorban az idegennyelv tanulást.
A korai nyelvtanulás előnye a stressz nélküli nyelvhasználat.”Dr. habil Kovács Judit
Módszertanunk
Hány éves korban kezdjük el a nyelvtanulást? Mi lehet a legjobb korosztály?
Más-más életkorban különböző módon történik a nyelvi fejlődés. A kisgyermekkor egy olyan fogékony életkor, amikor az anyanyelv elsajátításához hasonló, ösztönös nyelvelsajátítás által, erőfeszítés nélkül szerezhetőek meg az idegen nyelvi készségek. Ez a fogékony időszak a pubertáskorral véget ér, és ekkor kezdődhet a tudatos nyelvtanulás időszaka.
Magas szintű nyelvtudást lehet elérni bármely életkorban kezdett nyelvtanulással, de érdemes kihasználni az óvodáskor, kisiskoláskor fogékony időszakát. Ha a gyermek ebben a korai, szenzitív periódusban stresszmentes körülmények között „elmerülhet” az anyanyelvi környezetben, akkor automatikusan elsajátíthatja azt. Az anyanyelvi környezet azt jelenti, hogy a hétköznapi rutincselekvések eszköze az idegen nyelv.
A BGC Angol Iskolai Program 4+2+2 éves programja teljes mértékben a gyermekkora jellemző ismeretszerzési, tanulási stratégiák figyelembevételével fejlesztette ki egyedülálló, innovatív szemléletmódú képzési programját.
Sokan vallják, hogy az a jó, ha minél előbb elkezdi a gyermek az idegennyelv tanulását. Valóban így van ez?
Eltérő állásfoglalások léteznek erről a kérdésről, mert az életkor nem egy független változó. Több tényező befolyásolja a nyelvtudás megszerzésének folyamatát, többek között a motiváció és a kezdeti életkor is, – ezt érdemes kihasználni. Amennyiben a nyelvi ösztönön alapuló automatikus elsajátítást akarjuk megcélozni, az intenzív, BGC angol napközi jó színtér lehet az idegen nyelvvel való játékos ismerkedésre.
Mik lehetnek a jó módszerek kisgyermekkorban?
Dr. Kovács Judit, a téma szakértője így vélekedik: „A gyerek nem azt csinálja, amit megtanult, hanem azt tanulja meg, amit csinált”. A kisgyermekek idegen nyelvvel való ismerkedésének kulcsfogalmai: a tevékenység és a tartalomalapúság. A tevékenységalapúság ritmikus mozgást, mondókák, mesék eljátszását, sportot, bábozást, kézműveskedést, komplex szenzoros élményeket jelent. A tartalomalapúság pedig akkor valósul meg, ha a kisgyermek a nyelv egészével találkozhat, valós élethelyzetekben, és elmerülhet a nyelvi közegben.
Minél inkább tudjuk az anyanyelvi környezetet imitálni, ahol a hétköznapi rutincselekvések nyelvével rendszeresen találkozik a gyermek. annál inkább megvalósulhat a spontán nyelvelsajátítási folyamat. Fontos, hogy magas szintű, jó minőségű nyelvi közeg vegye körül a gyermeket, – ideális esetben anyanyelvi beszélő – hiszen az ekkor hallott nyelv és kiejtés lesz az a modell, amit a kisgyermek elsajátít. A BGC Angol Iskolai Program több, közel 15 éves tapasztalattal rendelkezik a nyelvelsajátításra alkalmas környezet megteremtésében.
Mik a nyelvelsajátítási folyamat jellemzői?
Az idegen nyelv elsajátítása az anyanyelv elsajátításához hasonló folyamat. Jellemzője többek között, hogy hosszabb-rövidebb „szótlan” szakasszal indul, amelynek során a gyermek egyre több mindent ért, de verbálisan még nem kommunikál. Ezt követi a szavak szintjén, majd egyszerűbb mondatokkal történő kommunikáció, melynek során sok hibát is vét a kisgyermek.
Fontos, az elnéző és türelmes attitűd a hibázással kapcsolatban, éppúgy ahogy pozitív, ismétlésre bátorító módokon javítjuk a kisgyermekkori nyelvi hibákat az anyanyelven. Ebben a folyamatban a nyelvi folyékonyság gyorsabban alakul ki, mint a pontosság. A nyelvelsajátítás lassabb, komplexebb és kevésbé mérhető, mint a későbbi időszakot jellemző tudatos nyelvtanulás, viszont stresszmentes, spontán folyamat, amelynek legfőbb jellemzője a folyékony, magabiztos nyelvhasználat az első években szóban, később írásban. Nagyok az egyéni különbségek, minden gyermek az egyéni képességei függvényében, a saját ritmusában sajátítja el a nyelvet.
Mivel a BGC Angol Iskolai Program nem a kerettanterv részeként valósul meg, lehetőségünk van arra, hogy a foglalkozásokon a gyermekek nyitottságának, motivációjának függvényében haladjunk az ismeretek átadásával. Sikerünk titka, hogy a gyermekek stresszmentesen, pozitív, megerősítő légkörben tevékenykednek. A nyelvelsajátítás módszerét alkalmazva, a nyelv tehát nem a tevékenység célja, hanem a kommunikáció eszköze.
Miért eredményesebb a hagyományos tanóránál a tevékenység alapú nyelvi foglalkozás?
Egyrészt figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, mivel tevékenykedtető. Másrészt a tevékenységek közben átélt érzelmi tényezők is kedvezően befolyásolják a fejlődést, mivel a szorongás alacsony szintje mellett a motiváció és önbizalom magas szintje ideális érzelmi állapotot teremt, aminek során a tanulás spontán végbemegy.
/A hagyományos tanulási helyzetre ennek épp az ellenkezője figyelhető meg. Általánosságban elmondható, hogy az iskolai nyelvórán a tanuló motivációja alacsony szinten mozog, míg a negatív érzelmi tényezők (pl.: szorongás, stresszelés) meggátolják az ismeret megszerzését. /
Mi lehet a korai nyelvtanulás előnye?
A korai nyelvtanulás, amennyiben a nyelvelsajátításon alapul, automatikus, így „fájdalommentes”. Kiemelten fejleszti a beszédértést, a beszédkészséget, és az autentikus kiejtést, éppen azokat a képességeket, amik a legnagyobb kihívást jelentik idősebb korban, és amiket a tudatos nyelvtanulás kevésbé tud elérni. A kisgyermekkori nyelvelsajátítási folyamat során fejlődik a rugalmas gondolkodás, és spontán kialakul a kulturális nyitottság.
A lassabban fejlődő gyerekek anyanyelvi fejlődését hátráltatja-e a korai találkozás az idegen nyelvvel?
Ez jelenleg is egy kutatott terület, egyelőre nincsenek kielégítő szakmai válaszok. Nagyok lehetnek az egyéni különbségek, és egy átlagosan fejlődő gyereknek határozott előnyt jelent, például a gondolkodás rugalmasságát is segíti. Akinek az anyanyelvi fejlődés terén lemaradása van, annak pszichológus és/vagy logopédus tudja megmondani, hogy ajánlja-e vagy nem a kétnyelvű programot.
A BGC Angol Iskolai Programban a nyelvtudás megszerzése tudatos tanulás vagy inkább készségfejlesztés útján történik?
4+2+2 éves programunkban mindkettőnek fontos szerepe van, de a megfelelő időben és másként.
10 éves kor alatt erőfeszítés nélkül, ösztönösen zajló folyamat során fejlődik a nyelvtudás. Ehhez a program intenzív, angol anyanyelvi környezetet teremt 1.-4. évfolyamon a napközi idősávjában.Későbbi életkorban szükség van a tudatos tanulásra is, azonban ez mégsem egy hagyományos tudásszerző folyamat, hanem egyben a készségek (pl.: íráskészség, értőolvasás készség, szövegalkotó készség..stb.) fejlesztése is. A felső évfolyamokon a tevékenységeken alapuló foglalkozások mellett, BGC Angol Műhelyfoglalkozásokat biztosítunk tanulóinknak, ahol a nyelvi fejlesztésen túl számos life skill elsajátítására is alkalmat teremtünk.
Milyen tényezők befolyásolhatják a nyelvtudás megszerzésének sikerességét? Mivel támogatható a folyamat?
A nyelvtudás megszerzésének sikerességét több tényező befolyásolja, többek között a memória, a személyiség, az egyénre jellemző kognitív stílus, a nyelvérzék, a tanulási stratégiák, a motiváció és a kezdeti életkor. Nyelvérzékkel mindenki rendelkezik, de nem egyforma mértékben. Ez elsősorban a tanulás sebességére van hatással.
Mivel a motiváció és a kezdeti életkor két olyan tényező, amelyek nem egyéntől függőek, hanem külső eszközökkel is befolyásolhatók, érdemes kihasználni a pozitív szerepüket a folyamatban. Pozitív, szorongásmentes tanulási környezet megteremtésével, az önbizalom és motiváció elősegítésével a BGC Angol Iskolai Program kedvező terepet biztosít a fejlődéshez.
Mi a nyelvelsajátítás és miben különbözik a nyelvtanulástól?
A nyelvtudást a formális nyelvtanulás és nyelvelsajátítás módszerével is meg lehet szerezni, de az odavezető út más, és a két módszert használók más ütemben haladnak; a kettőnek más a menete.
A nyelvelsajátítás módszere a tartalomra és a sikeres kommunikációra koncentrál; a nyelvtani precizitás később épül a tudásba. Szókincsre és nyelvi panelekre alapozott, és csak fokozatosan válik szabályokat felismerő tudássá. A tanulás egyszerre több szinten zajlik, a gyerekeknek a nyelv teljes spektrumában el kell igazodniuk. Jellemzője, hogy a beszédértés és beszédkészség gyorsabban fejlődik és hamar megjelenik a beszédbiztonság. A fejlődés sorrendjében előbb jelenik meg a folyékonyság és a nyelvhelyesség később.
Formális nyelvtanulás esetén a tudás lépcsőzetesen építkezik, a tanuló sokat ismétel egy adott szinten: szókincset, nyelvtani szerkezeteket Megérti, hogy milyen szabályok szerint működik a nyelv. A gyakorlás útján elért eredmény után van továbblépés, és az egyes szinteken elért eredmények jól mérhetők. A tanuló a saját szintjén jól boldogul és helyesen bánik a nyelvvel. A tudás így, lépcsőzetesen építkezve teljesedik ki.
A nyelvhelyesség természetesen nagyon fontos, de az értékelésnél hajlamosak vagyunk túl nagy hangsúlyt fektetni rá. Pedig a kiejtés legalább ilyen fontos. Anyanyelvi beszélővel angolul folytatott beszélgetés során a nyelvtani hiba általában kevésbé gátolja a sikeres kommunikációt; az intonáció vagy a hangsúly hiánya viszont érthetetlenné teszi az üzenetet.
Mit jelentenek a nyelvi szintek?
A nyelvi tudásszintek leírásának egységesítésére 2001-ben megalkotott KER – Közös Európai Referenciakeret számos nyelven kidolgozott kompetencia alapú, cselekvésközpontú leírásokkal határozza meg, hogy az egyes nyelvi szinteken milyen tevékenységeket tud végrehajtani és milyen kompetenciákkal rendelkezik a nyelvhasználó. A KER hat nyelvi tudásszintet határoz meg. Mindegyik szinten részletes leíró skála foglalja össze a három alapvető nyelvi tevékenység (recepció – interakció – produkció) sikeres végrehajtásához szükséges kompetenciákat. Az alapszintű nyelvhasználattól a mesterfokú nyelvhasználatig minden szinten új elemekkel bővül az elvárt kompetenciák köre.
A2 szinten a nyelvhasználó hétköznapi, ismerős szituációkban képes interakciót folytatni. B1 szinten már váratlan, problémás helyzetekben is megállja a helyét, több információ kezelésére képes, hosszabb kommunikációt képes fenntartani, valamint egyszerű eszközökkel érvelni is tud. B2 szinten mindezt elegánsan és választékosabban képes végrehajtani, formális helyzetekben is megfelelően tudja megfogalmazni mondanivalóját, hatékonyan érvel, ismeri és alkalmazza a különböző műfajok (pl. blog, filmajánló, panaszlevél, érvelő esszé) jellemzőit, sikeresen alkalmazza a szövegösszefüggés eszközeit.
Milyen szintre lehet eljutni a nyelvelsajátítás módszerével?
Azt, hogy a nyelvelsajátítás módszerével milyen nyelvi szintre lehet eljutni, nagyban meghatározzák az egyéni különbségek (pl. logika, memória, nyelvtani affinitás, lényeglátás), de jellemzően a beszédértés, spontán beszéd, beszédbátorság, autentikus kiejtés terén gyorsabb és látványosabb a fejlődés. Mindez biztos alapot teremt a magabiztos, folyékony kommunikációhoz.
A BGC Angol Iskolai Program diákjai 8. évfolyam végére jellemzően komplex B1/B2 szintű nyelvvizsgát szereznek, de az is gyakori, hogy szóban C1 szintet érnek el tanulóink.
Mikor és milyen nyelvvizsgát tesznek a BGC-s diákok?
Az államilag elismert B1, B2 szintű nyelvvizsgák letételének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy ezek a felnőtt korosztályra szabott kontextusban várnak megfelelő teljesítményt, tehát a 14 éves korosztálynak olyan helyzetekben kell helytállnia, amelyeket esetleg az anyanyelvükön sem várunk el tőlük.
Véleményünk szerint a nyelvelsajátítás során szerzett erősségek jól alkalmazhatóak az Euroexam Nyelvvizsgaközpont által szervezett B1, B2 szintű vizsgákon, ahol a nyelvhelyesség és a szókincs integrált mérése valósul meg, tehát nem külön, nyelvhelyességi feladatokon keresztül, hanem az íráskészség és szóbeli produkció során mérik ezt a tudást; illetve az értékelést a sikeres kommunikáció hangsúlya jellemzi, valamint a kiejtés a nyelvhelyességgel azonos hangsúlyt kap.
A BGC Angol Iskolai Program diákjai 8. évfolyam végére jellemzően komplex B1/B2 szintű nyelvvizsgát szereznek, de az is gyakori, hogy szóban C1 szintet érnek el tanulóink.
A megszerzett nyelvi szintez olyan egyéb, az angol nyelvvel nem szorosan összefüggő tényezőktől is függ, mint például a programban töltött évek száma. Az is fontos, hogy a vizsgázó mennyire gyakorlott magyar nyelven összefüggő szövegalkotásában, milyen szintű az értőolvasása, valamint mennyire érett a gondolkodása. A program végén nem kötelező nyelvvizsgát tenni.